Budaörs Város díszpolgárai
2024. május 14.
Thomas Föhl
Budaörs testvérvárosának –a németországi Bretzfeldnek a polgármestere 1991-2015 között.
Thomas Föhl 1991-ben, fiatalon lett Bretzfeld polgármestere. A hivatalos dokumentumok szerint 1991. járt először Budaörsön, amikor a bretzfeldi delegáció élén érkezett Budaörsre a Német Nemzetiségi Napokra. Elkötelezett híve a testvérvárosi kapcsolat folyamatos építésének, fejlesztésének, elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Bretzfeld és Budaörs nemcsak hivatalosan partnertelepülések, hanem a szó legnemesebb értelmében testvérvárosok.
Folyamatosan támogatta a két Baráti Társaság együttműködését. Amikor csak tehette, Budaörsre látogatott a bretzfeldi delegációval és mindig nagyszerű házigazda volt, amikor budaörsiek utaztak Bretzfeldbe. A kezdetben kialakított partnervárosi kapcsolat polgármesteri tevékenysége alatt egyre bővült, újabb területek kapcsolódtak be a két település vérkeringésébe.
2015-ben nem indul újra a polgármesteri tisztségért. Bretzfeld és Budaörs testvértelepülések érdekében végzett munkáját elismerve Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a 77/2015. (III.25.) ÖKT számú határozatával választotta meg Budaörs Díszpolgárává Thomas Föhlt.
Kis Róbert
Budaörs testvértelepülésnek, a szlovákai Kisújfalunak a polgármestere 1994-2015 között.
1997-ben került sor a testvérvárosi oklevél aláírására. A két település kapcsolata onnan ered, hogy az 1940-es évek végén 20 kitelepített felvidéki magyar család került Budaörsre.
Polgármesterként minden lehetőséget megragadva igyekezett a két település kapcsolatát, építeni, szorosabbá tenni, legyen szó kultúráról, sportról, vagy az együttműködés más formájáról. Kisújfalu és Budaörs kiemelkedő részvétele az Interreg pályázatban nem lett volna elképzelhető aktív, lelkes munkája nélkül.Amikor csak tehette, a budaörsi rendezvényeken képviselte Kisújfalut.
A legtöbb, Kisújfaluban megrendezésre kerülő eseményre meghívta a Képviselő-testület tagjait, a különböző művészeti egyesületeket, nemzetiségi önkormányzatokat, illetve sportolókat. Minden határon átívelő együttműködésben számíthatott rá a város.
2014-ben, saját elhatározásából már nem jelöltette magát polgármesternek.
Kisújfalu és Budaörs testvértelepülések érdekében végzett munkáját elismerve Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a 77/2015. (III.25.) ÖKT számú határozatával választotta meg Budaörs Díszpolgárává Kis Róbertet.
dr. Bártfay Zoltánné
Az Állat-, és Természetvédők Budaörsi Egyesületének alapító tagja. Az egyesület megalakítása előtt is, és azóta még aktívabban, erejét felülmúlva tevékenykedik városunkban a nehéz sorsú állatokért.
Fontos számára, hogy az állattartók tudják, mi a kötelességük, kötelezettségük az állatok és a közvetlen környezetük felé. Ezért mindent elkövet annak érdekében, hogy az állattartókat, illetve a leendő állattartókat felvilágosítva kialakuljon városunkban a kulturált állattartás.
Fontos számára, hogy a szeretet mellett, a kóbor állatok a lehetőségekhez képest a szükséges orvosi ellátást is időben megkapják. Németországban élő ismerősei révén nagyon sok támogatáshoz juttatta az Egyesületet és ezen keresztül a várost, a városban élő kutyákat. Munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városunkban, Budaörsön az állatvédelem példaértékűen működik.
Ferrari Violetta (†)
A színésznő hódmezővásárhelyi születésű. Háromévesen, vidéken lépett színpadra, a negyvenes évek elején a pesti Színházban szerepelt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1945-től tanult, és 1949-ben szerzett diplomát.
A Nemzeti Színház szerződtette, ahol klasszikus és mai drámák vezető szerepeit játszotta. 1950 óta filmezett: Dalolva szép az élet (1950), Civil a pályán (1951), a Föltámadott a tengerben (1953) Szendrey Júliát alakította, játszott a Fel a fejjel (1954), 2x2 néha 5 (1954), Gázolás (1955) és más filmvígjátékokban. Joggal tekinthetjük az ötvenes évek legnépszerűbb színésznőjének. „Tíz év jutott neki magyar színpadon. Modern volt klasszikusokban. Kortársivá fogalmazta az Erzsébet-kori hősnőket” írja egyik méltatója a közelmúltbeli születésnapjára megjelent cikkben. 1956 óta külföldön élt, német nyelvterületen, főleg az NSZK-ban musical komédiákban, tévéjátékokban és filmeken arat sikert. Jászai Mari-díjas.
1985-ben hagyta ott a világot jelentő deszkát.
1997-ben tér haza – véglegesen – Magyarországra, lakhelyéül, otthonául Budaörsöt választotta. Budaörs büszke a városban élő művészekre, neves és jeles személyiségekre.
Ferrari Violetta színésznő díszpolgári kitüntetésével a sikeres életútját kívánta a városvezetés elismerni.
dr. Habsburg Ottó (†)
Az alsó-ausztriai Reichenau an der Rax közelében levő Wartholz villában született az utolsó osztrák császár és magyar király gyermekeként.
Az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita királyné első gyermeke. 1912-ben született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apját az Osztrák Köztársaság kikiáltása után családjával Svájcba, majd az 1921. október 23-24-én lezajlott budaörsi csata után az antant közreműködésével Madeira szigetére száműzték. Apja 1922-ben bekövetkezett váratlan halála után ő lett az utód. A löweni egyetemen állam-, és társadalomtudományokat tanult, majd 1935-ben doktorált. Az 1930-as években – a terjedő nácizmussal szemben is – népszerűsíteni próbálta a legitimizmust hazájában, amelyet az akkori osztrák vezetés is támogatott.
1940-ben az Egyesült Államokba emigrált, majd a háború után visszatért Ausztriába, ám a Habsburg-ellenes törvények ismételt bevezetésekor az ország elhagyására kényszerült. 1961-ben személyes trónigényéről lemondott. 1978-tól német állampolgár, az Európa Parlament tagja, a Páneurópai Unió elnöke. Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1994-ben választotta a Város Díszpolgárává 80. születésnapja alkalmából.
Hauser József (†)
1912-ben született Budaörsön. 1934-ben szerzett tanítói diplomát Baján. Az 1940-es években tért vissza Budaörsre, ahol tanítói állást kapott. Később matematika, kémia szakos tanári diplomát szerzett, majd 1957 és 1973 között a lányiskola igazgatója volt. Innen vonult nyugdíjba, mint iskolaigazgató.
Fáradhatatlan volt a Helytörténeti Gyűjtemény anyagának összeállításában, amelyet végül 1987. augusztus 18-án avattak fel. Az 1960-as években több, helytörténeti témában kiírt országos pályázatot nyert meg, Budaörs múltjának meghatározó és elismert kutatója volt.
Szinte életművének tekinthető Budaörs várossá avatására megjelentetett műve, a Budaörs Krónika (1985). 1990-ben Pro Urbe-díjat kapott.
A rendszerváltást követően, lelkes díszpolgárként a közönség soraiban ülve vett részt a Képviselő-testület ülésein. Észrevételeit, javaslatait jó szándéktól vezérelve tette meg.
A díszpolgári címet Szakály Mátyással együtt elsőként vehette át 1991 márciusában.
Herbert Sickinger
Herbert Sickinger 25 évesen, 1975-ben lett Bretzfeld polgármestere, 16 évig töltötte be a polgármesteri tisztséget Bretzfeldben (1991-ig). A kitelepített budaörsiek megalakították saját szövetségüket, ennek a társaságnak adott helyet és hivatalos rangot Sickinger Úr.
Budaörs testvértelepülése, Bretzfeld ad otthont, a II. világháborút követően kitelepített, németországi budaörsiek évenkénti találkozójának.
Sickinger úr felvállalta a német budaörsiek kezdeményezését és évekkel ezelőtt hivatalos kapcsolatteremtéssel próbálkozott Budaörs vezetésével.
Ez az akkori politikai helyzet miatt nem volt lehetséges. Töretlen kitartásának köszönhetően 1989-ben partnervárosi megállapodás született a két város között. Széleskörű és egyre bővülő együttműködés alakult ki a két város között, oktatás, sport és a kultúra területén egyaránt.
A Budaörs-Bretzfeld Baráti Társaság társelnöke lett.
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a 114/1991. (V.13.) ÖKT számú határozatával választotta meg Budaörs Díszpolgárává Herbert Sickingert.
Dr. Kovács József László (†)
Budaörsnek 1972 óta lakója, ahogy ő nevezi: "választott szülőföldem";.1990-től a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője. Helytörténész, több publikáció és helyismereti kiadvány szerzője, egyetemi tanár.
A német nemzetiségi múlt tárgyi emlékeit Budaörsön a 80-as évek elejétől gyűjtötték lelkes helyi lokálpatrióták, amelynek eredményeként az akkori nagyközségi tanács anyagi áldozatvállalásával 1987. augusztus 20-tól önálló épületben nyert elhelyezést a Jakab Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény, Heimatmuseum. Ennyi év távlatából bizton állíthatjuk, hogy a Gyűjtemény vezetésével a rendszerváltást követően a legmegfelelőbb személyt bízta meg Budaörs Város Önkormányzata.Családi és szülőhelyi indíttatása okán a német nemzetiségi múlt és hagyományok kutatása szerves részét képezte tudományos munkásságának.
Felsorolhatatlan sokaságot képviselnek a különféle országos és helyi periodikákban, újságokban megjelent írásai, a nemzetiségi múlthoz kötődő helytörténeti jelentőségű cikkei és tanulmányai.
Fontos megemlíteni fáradozásait a testvérvárosi kapcsolatok építésében, ápolásában.
Dr. Kovács József László mindig aktív résztvevője volt városunk közéletének, fiatalos lendülettel végezte intézményvezetői munkáját.
Nagy György (†)
néhai alpolgármester
1943. április 6-án születtet Besztercén. Édesapja katona volt, így számos költözést követően Szolnokon telepedtek le, iskoláit is itt végezte.1967-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett az Agrártudományi Egyetemen.1976-79 között Algériában élt családjával, ahol mezőgazdasági gépészmérnökként, felesége pedig belgyógyászként dolgozott.
Hazatérése után Budaörsön telepedett le, és előbb az Üvegipari Művek Vezérigazgatóságán, majd a Fővárosi Szállítási Vállalat fejlesztési és fenntartási osztályvezetője lett. Munkája során rendszeresen részt vett szakmai továbbképzéseken, felsőfokú beruházói oklevelet is szerzett.1994-ben az MSZP színeiben Budaörs alpolgármesterévé választották és ezt a funkciót 2006-ig töltötte be. A rendszerváltás utáni demokrácia, jelentős hatással volt rá és ez meg is mutatkozott alpolgármesteri munkája során.
Büszke volt a város kiemelkedő fejlődésére, amelynek ő maga is aktív részese volt. Élete egyik legszebb időszakát élte meg a Városházai falai között. Munkáját Budaörs Város Önkormányzata posztumusz díszpolgári címmel is elismerte.
Rost Andrea
operaénekesnő
1989-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán és még ebben az évben megnyerte a Mirjam Helin énekversenyt Helsinkiben.
1991-től a bécsi Staatsoper magánénekese, ahol az összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség. Zerlina, Rosina, Adina, Pamina, Susanna, Gilda, Lucia és Violetta szerepeiben aratott nagy sikereket.
1994-ben a Milánói Scalaban, a Rigoletto bemutatóján átütő nemzetközi sikert aratott, azóta a Scala állandó, visszatérő vendége. 1995-ben a Scala vadnyitó Varázsfuvola premierjén már ünnepelt sztárként lépett színpadra. Milánóban Mozart Figaro házasságának Susannája, majd Verdi Traviatájának Violettája követte a sort.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon is számos produkcióban lépett a közönség elé, többek között a Muti-féle Traviátában.
Donizetti: Elisabetta újkori világpremierjén játszotta a címszerepet a Covent Gardenban.
Amerikai karrierje Chichago-ban kezdődött, majd 1996-ban debütált a Szerelmi bájital Adina szerepében a Metropolitan színpadán. Énekelt még Washington-ban és Los Angelesben is.
Pályafutása során számos díjat is elismerést kapott, amelyek közül kiemelkedik a Liszt-díj, Örökös Tag a Halhatatlanok Társulatában, Érdemes Művész, Prima Primissima Díj, Kossuth-díj, Bartók Béla-emlékdíj.
Sapszon Ferenc (†)
Liszt-, és Bartók-Pásztory-díjas karnagyot, kiváló művészt. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével és Lovagkeresztjével kitüntetett művész több, mint három évtizedig dolgozott a Magyar Rádió Énekkarával, 1966 és 1990 között pedig karigazgatója volt.1990 és 2002 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni konzervatóriumának - amely 1998-től a debreceni egyetem konzervatóriuma - karvezetés-tanáraként, főiskolai docenseként dolgozott. 1945 és 1950 között Szegeden, 1950-től Budapesten amatőr kórusok vezetője, 1952 és 1985 között a Semmelweis Kórus, 1964 és 1978 között a Bartók Kórus, 1984-től a Budaörsi Pro Musica Kórus szakmai vezetője volt, 1997-2006-ban a szlovákiai magyar pedagógusok Vass Lajos Kórusának vezető karnagya volt. Művészetét 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1982-ben érdemes, 1989-ben kiváló művész címmel ismerték el; 1985-ben, majd 2002-ben megkapta a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat is. 2010-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Vezetésével a budaörsi énekkar szakmai színvonala évről évre emelkedett, amelyet jeleznek az évenkénti Magyar Rádióbeli szereplések és felvételek, a Magyar Nemzeti Galéria hangversenyei, a számtalan magyarországi és külföldi fellépések.
Schmidt Mátyás
Budaörsön született és a II. világháború viharai kényszerítették 1944-ben, 16 évesen, szülőföldje elhagyására. Családjával Németországban telepedett le.
Schmidt Mátyás neve összeforrt az idén már 11 éves Budaörs-Bretzfeld testvérvárosi kapcsolattal. 1986-ban Ő javasolta az akkori tanácselnöknek a két település (kitelepítettek és óhaza lakói) kapcsolatfelvételét. Fáradhatatlan munkájának köszönhetően 1989. május 13-án, előbb Bretzfeldben, majd május 26-án, Budaörsön került sor a partneri kapcsolatról szóló szerződés ünnepélyes aláírására. Lelkes házigazdaként szervezi a Budaörsről érkező küldöttségek, csoportok bretzfeldi programjait. A kitelepített budaörsiek részére évente egyszer megszervezi az óhazába történő egy-egy jeles naphoz, eseményhez kötődő látogatásokat. Sokat tett azért, hogy a Kőhegyről 1950-ben eltávolított kereszt, 1995-ben ismét felállításra kerülhessen. Lelkes lokálpatriótaként segítséget nyújtott a budaörsi gyűjtemény számos kiállításához, továbbá alapítója és vezetője az 1996-ban megnyílt bretzfeldi múzeumnak.
Saját sorsáról így vall:
„Ha a budaörsiek sorsa az elűzetéssel nem is nagyvilági fontosságú, összehasonlítva a világ más, komiszabb eseményével, az egyének lelkében mégis mély sebeket ütött. Bénulásként hatott, és az új haza sok jó szándékú segítsége ellenére még mindig élt sok budaörsiben a vágy: „mi ismét hazamennénk”.”
Számtalan német-magyar kulturális és hagyományőrző rendezvény szervezése, segélyakciók indítása, a kitelepítettek és az óhaza lakóinak kapcsolatfelvételét szorgalmazó kezdeményezés és újságcikk megírása teszi méltóvá arra, hogy szülővárosa, Budaörs díszpolgárává fogadja Schmidt Mátyást.
Szakály Mátyás (†)
1936-tól kórusvezető, 1946-tól a katolikus templomi énekkar karnagya. 1983-tól a Lyra Dalkört „kelti életre” a lakásán tartott próbákkal. A Lyra Dalkör karnagya.
1916. április 8-án született Budaörsön. A zenével már kisgyermekkorában kapcsolatba került. A gyermekkori, családi élmények meghatározták egész életútját: tanítóként, majd később ének-zene tanárként az oktató – nevelő munka mellett kisebb megszakításokkal 1935-től vezetett gyermek és felnőtt énekkart.
A sors kitüntető ajándékát tudhatta magáénak, hiszen több mint 60 éven keresztül állhatott Budaörsön, Törökbálinton és Biatorbágyon a karvezetői pódiumon.
1989-ben a budaörsi Pro Musica Kórussal – melyben megalakulását követően éveken keresztül szólamvezetést vállalt – adtak ki újabb hanglemezt.
Szakály Mátyás sok évtizedes budaörsi pedagógusi tevékenysége során a fiúiskola, az 1. sz. Általános Iskola és a Gimnázium tanáraként generációk sokaságát oktatta a dal, az ének, a zene, és ezeken keresztül a humanista értékek tiszteletére, szeretetére.
Pedagógusként miniszteri kitüntetésben részesült. A gyémánt diploma elismerést 60 éves pedagógusi jubileuma alkalmából nyújtották át számára.
A rendszerváltást követően Képviselő-testületünk két rendeletet alkotott városi kitüntető címek adományozására. 1991-ben elsőként vehette át a Budaörs Díszpolgára oklevelet, majd 1993-ban a tanító és népművelő édesapjáról elnevezett, a pedagógusi munka elismerésére alapított Szakály Mátyás Pedagógus Emlékérmet.
A művelődési kormányzat 1996-ban a kórusmozgalomban kifejtett tevékenységét Közművelődési Díj kitüntetéssel honorálta.
Szentgyörgyvölgyi Zoltán (posztumusz) (†)
Plébános, címzetes prépost. Meghatározó szerepet vállalt az egyházi fenntartású közoktatási intézmények újjászervezésében (óvoda és iskola alapítása).
1924-ben született Enyingen. 1949-ben szentelték római katolikus pappá. Választott hivatása és a kor, amelyben élt, küzdelmes életutat jelölt ki számára. 1981-től 2000. június 29-én bekövetkezett haláláig Budaörs plébánosaként, címzetes prépostként szolgálta egyháza ügyét.
1990-től, a rendszerváltozást követően a város vezetőivel eredményes kapcsolatot alakított ki. Nevéhez fűződik a korábban bezárt Szent Vincze Óvoda és a Mindszenty Általános Iskola újjáalapítása.
Egyházi vezetőként sokat fáradozott azon, hogy a városunkban élő különböző vallási felekezetű emberek az ökumené szellemében, teljes egyetértésben éljenek.
Ahogy Szentgyörgyvölgyi Zoltán mondta:
„Teremtsétek meg és tartsátok fenn Budaörs népének békéjét, különös tekintettel a különböző világnézetet vallók és a különböző nemzetiségűek között. Segítsétek a jövő nemzedékének erkölcsös nevelését, és oktatását végzőket, részesítsétek anyagi és erkölcsi elismerésben a kiemelkedő személyeket és intézményeket. Ismerjétek el és tüntessétek ki azokat, akik kiemelkedő példái a hazaszeretetnek és a választott eszméhez való ragaszkodásnak.”
Az Önkormányzat Szentgyörgyvölgyi Zoltán posztumusz díszpolgári kitüntetésével a Budaörsön közel 40 éven át végzett egyházvezetői tevékenységét kívánta elismerni.
Varga János
Papi életpályáját 50 éve kezdte, dolgozott Győrött, Sopronban, Tatabányán és több mint tíz éve Budaörsön.Sokat tett azért, hogy a budaörsi egyházi épületek, emlékhelyek megújuljanak, így többek között sor került a katolikus iskola és óvoda felújítására, bővítésére, újjáépült a Kőhegyi és a Kálvária Kápolna.
Nagy szerepet vállalt a Római Katolikus templom orgonájának teljes restaurációjában és a Mindszenty-szobor felállításában.
Budaörsi tevékenysége során aktív szerepet vállalt a különböző egyházi rendezvényeken, valamint a Budaörsi Passió játékokban.
Az ökumené előmozdítása érdekében jó kapcsolatot alakított ki és tart fenn társegyházakkal.
2011. június tartotta Aranymiséjét, amely papi pályafutásának egyik legkiemelkedőbb állomása.
Bató Géza (posztumusz) (†)
tanítót, a budaörsi passiójátékok megteremtőjét
Bató Géza népművelő és tanító munkája mellett, az 1933-as budaörsi passiójátékok megálmodója, szervezője, szövegírója és rendezője. Az I. világháború után a Lyra dalkört újra élesztette és a dalkör tagjai lettek a passiójátékok szereplői.
Budaörs első mozijának alapítja. A mozi működését a kezdeti időkben mozigépészként is segítette.A Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapításában is nagy szerepet vállalt.
Munkássága olyan értékeket teremtett Budaörsnek, amelyet a város a mai napig büszkén őriz.
Dr. Sík Zoltán ( posztumusz) (†)
kanonok, hitoktató, egykori budaörsi plébános
Dr. Sík Zoltán 1944-ben került városunkba káplánnak, majd 1946-ban plébánosi kinevezést kapott. Átélte a város lakosságának kitelepítését, az itthon maradottak benne találtak vigaszt. Azon munkálkodott, hogy hívei tudatos, igazi, felnőtt keresztényekké váljanak. Családos közösségeket hozott létre, ezzel a templomi közösséget építve.
1946 után, a határon túlról betelepített emberek idegenként érkeztek Budaörsre. Ebben az időszakban tevékenykedett városunkban Sík Zoltán atya, aki vigasztalta az itthon maradottakat, reményt próbált adni az elüldözötteknek, és befogadta, integrálta az érkezőket.