Településképi véleményezési eljárás (TKV)

Általános leírás

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

Eljárásra benyújtására jogosultak/kötelezettek köre

tervező, építtető, ingatlan tulajdonos vagy ezek meghatalmazottja.

Benyújtás módja

A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be.  (A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez településképi vélemény megkérése céljából.)

Határidők

A településképi véleményezési eljárás határideje 15 nap. Hiánypótlási felhívás esetében a határidő 30 napra módosul.

Benyújtandó dokumentumok

• a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
• tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
• műszaki leírás;
• tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
• a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
• a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
• közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
• építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
• az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
• metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
• valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
• utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik;
• látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
• fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek);
• látványvédelemmel érintett terület esetén fotómontázs a környezetbe való illeszkedés bemutatása céljából egy jellemző pontból (pl. völgy felöl);
• közútkezelővel való egyeztetés igazolása (szükség esetén);
• új épület építése esetén 1:200 méretarányú kertépítészeti terv, ami tartalmaz:

1. Műszaki leírást:
   aa) az zöldfelület nagyságának (m2) meghatározásával,
   ab) a zöldterület közművel való érintettségével,
   ac) az eredeti növényállomány felvételezésével,
   ad) az ültetendő növények megnevezésével, faiskolai méretével,
   ae) az előírt zöldfelületre (zöldfelületi mutató igazolása) és a fák számára és törzsátmérőjére vonatkozó számítások igazolásának teljesülésével,
   af) favédelmi leírással, valamint
2. helyszínrajzot (legalább 1:200 léptékben)
   ba) a megmaradó és a kivágásra javasolt 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák feltüntetésével, fajának megjelölésével,
   bb) az ültetendő növények feltüntetésével,
   bc) öntözési lehetőség megjelölését,
   bd) térburkolat és azok szintbeli kapcsolódását,
   be) utcabútorok, felszerelési tárgyak elhelyezésével,
   bf) a kivitelezés során megszüntetendő zöldfelület lehatárolásával.

Fizetési kötelezettség

A településképi véleményezési eljárás illetékmentes.

Eljáró szerv

Polgármester átruházott hatáskörben (Az eljárást Budaörsi Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda folytatja le, helyi rendelet szerinti esetekben Budaörs Építészeti Tervtanácsa állásfoglalásának beszerzésével.)

Kézbesítés módja

Az önkormányzat a településképi véleményt az ÉTDR-en keresztül küldi meg a kérelmezőnek.

Felettes szerv / jogorvoslat

A településképi vélemény ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogásnak van helye. A kifogást a Méptv. 98. § (4) bekezdése szerint az állami főépítészhez vagy a területi tervtanácshoz kell benyújtani.

A településképi véleményezési eljárás elbírálásának szempontjai

A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel–e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
2. figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.

A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
   da) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
   db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
2. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,
3. a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
4. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

1. a közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata
   aa) korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
   ab) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
   ac) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
2. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

Vonatkozó jogszabályok

• Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Budaörs Város településképének védelméről szóló 28/2017. (IX.21.) önkormányzati rendelet,
• Budaörs Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2014. (IX.29.) számú önkormányzati rendelet,
• Merengő utca és környékére vonatkozó 44/2000.(XII.01.) ÖKT. sz. rendelet,
• Településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet,
• Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (bizonyos részei nem hatályosak 2025. január 1-től)
• A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 
• Településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (2025. január 1-től hatályos, de csak bizonyos részei)