figyelemfelhívó tájékoztatók

A KiberPajzs program célja, hogy felhívja a figyelmet az egyre gyakoribb internetes csalásokra és segítse a lakosságot a védekezésben.

A kiberbűnözés – vagyis az online térben elkövetett megtévesztések – folyamatosan változnak: a bűnözők

• telefonon,
• e-mailben,
• közösségi médiában
• vagy hamis befektetési ajánlatokkal

próbálják megszerezni az emberek pénzét és adatait.

A KiberPajzs honlap összefoglalja a leggyakoribb csalástípusokat, bemutatja a legújabb módszereket, valamint hasznos tanácsokat ad arra, hogyan ismerhetők fel és előzhetők meg ezek a kísérletek.

Látogasson el a https://kiberpajzs.hu/ oldalra.

Vegyük komolyan a helyzetet.

Legyünk őszinték, hiszen a gyereknek is joga van érteni, hogy mi történik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a frászt kell rá hozni, vagy a korának nem megfelelő részletekkel elhalmozni. Jó kiindulási alap lehet megkérdezni, hogy mi az, amit már tud, mit gondol, aztán ehhez az információhoz igazítani a mondanivalónkat. Így nem fokozzuk a már meglévő szorongását.

Ne maradjon a gyerek egyedül az érzéseivel.

A gyerekek sokféle érzelmet érezhetnek a mai esettel kapcsolatban, az is lehet, hogy ez kívülről nem látszik, vagy elviccelik, de közben érezhetnek félelmet, szorongást, pánikot, de akár dühöt vagy tehetetlenséget is. Ezek az események mindenkit érintenek. Azokat természetesen, akik a sulikban vannak, de azokat is, akik betegség miatt, vagy bármi más miatt nem mentek iskolába. Jó, ha van tér és idő arra, hogy ez megjelenjen a beszélgetésekben, a gyerek játékában.

Mi is legyünk tisztában a saját érzéseinkkel, és legyünk tisztában azzal, hogy ennek hatása lehet a gyerekekre

Amikor egy szülő aggódik a gyereke biztonságáért, akkor nehéz az érzelmeit szabályozni. Természetesen nem kell eltitkolni, ha mi is aggódunk, megijedtünk de ahhoz, hogy a gyereket meg tudjuk nyugtatni, jó, ha nem reagáljuk túl a helyzetet. Ugyanígy a bombariadó elbagatellizálása sem segít a gyereknek. Hallgassuk meg és fogadjuk el az érzéseit.

Érdemes ilyenkor a tényekre fókuszálni: hogy az iskola gyorsan reagált, hogy minden iskola rendelkezik olyan protokollal, amely az ilyen helyzetekre ad útmutatást, hogy igyekszik tájékoztatni a szülőket a helyzetről, hogy a szülőtársak ilyen esetekben nagyon össze tudnak fogni és tájékoztatják egymást is.

Működjenek együtt a felnőttek.

Fontos egy ilyen esetben még jobban koncentrálni az együttműködésre, figyelve arra, hogy ez a helyzet mindenkinek (az iskolának, gyerekeknek és a szülőknek is) váratlan. Ahhoz, hogy támogatni tudjuk a gyerekeket egy iskolai bombariadó esetén (és utána), érdemes az iskolának és a szülőknek közösen is párbeszédet kezdeményezniük a gyerekekkel, ahol mindenki kérdezhet, figyel a másikra.

Legyünk türelmesek. Lehet, hogy a hatások később vagy elhúzódva jelennek meg, de ha ott vagyunk és figyelünk a gyerekre, akkor a biztonságérzete helyreáll.

Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 

A közterület neve – például egy utca, tér vagy sétány elnevezése – a települési cím egyik kötelező eleme. Ez azt jelenti, hogy amíg egy közterületnek nincs hivatalos neve, az azon fekvő ingatlanok címét sem lehet jogszerűen megállapítani. A közterületnév ezért a település közigazgatási működésének alapvető része.

1. Ki dönt a közterület elnevezéséről?

A közterület elnevezéséről vagy átnevezéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.

Ez Budaörsön a város Képviselő-testületét jelenti.

2. Milyen legyen egy jó közterületnév?

A névnek több alapvető követelménynek kell megfelelnie:

• Egyértelmű legyen: ne okozzon félreértést.
• Nyelvhelyes, jól kimondható és a magyar helyesírás szabályait kövesse.
• Nem ismétlődhet: ugyanazon településen nem lehet két azonos nevű közterület.
• A névnek beilleszthetőnek kell lennie a település utcanévrendszerébe.

Ezek a kritériumok biztosítják, hogy a lakók és a szolgáltatók (posta, mentők, közművek) könnyen be tudják azonosítani az adott helyet.

3. Személyről való elnevezés szabályai

A jogszabályok lehetővé teszik, hogy közterületet közismert, a közösség által tisztelt személyről nevezzenek el, ha:

• életműve vagy munkássága közösségi értéket képvisel,
• vagy a településhez jelentős helyi kötődése van.

A névforma ilyenkor is a helyesírásnak megfelelő, pl.:
„Kossuth Lajos utca”, „Radnóti Miklós tér” .

4. Mikor módosítható a közterületnév?

A közterület elnevezésének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben lehetséges.

Ilyen ok lehet például:

• ha a meglévő név rendeleti előírásba ütközik,
• ha félreértést vagy téves azonosítást okoz,
• ha azonos nevű közterület már létezik a településen,
• ha a terület jellege vagy kialakítása jelentősen megváltozott.

A névváltoztatás szigorú eljárási rendhez kötött, hogy a lakosság és a szolgáltatások működése ne sérüljön.

5. Miért fontos a rendezett közterületnév?

A pontos, hivatalosan rögzített közterületnév elengedhetetlen:

• az ingatlanok címének megállapításához,
• az ügyintézéshez és hatósági nyilvántartásokhoz,
• a postai kézbesítés zavartalanságához,
• a mentők, tűzoltók, rendőrség gyors helyszínre jutásához,
• a település egységes, áttekinthető utcanévrendszeréhez.

A települési cím – benne a házszámmal – az ingatlanok egyedi azonosítására szolgál. A hivatalos nyilvántartásokban, így a tulajdoni lapon is ez szerepel. Ha a cím hibás vagy hiányzik, annak rendezése szükséges, amely a jegyző hatáskörébe tartozik .

1. Mikor szükséges a cím rendezése?

A cím különösen akkor igényel rendezést, ha:

• nem jelenik meg a tulajdoni lapon,
• „címképzés alatt” vagy „felülvizsgálat alatt” szerepel,
• a Kormányablak rendszerében nem választható ki,
• a használt házszám eltér a hivatalos nyilvántartástól,
• ugyanazon az utcán több ingatlan is azonos házszámot használ.

Ilyen esetekben a cím kijavítása szükséges a további ügyintézés érdekében.

2. Miért fontos a rendezett házszám?

A tájékoztató kiemeli, hogy cím nélkül nem lehetséges lakcím bejelentése, ami több területen okoz problémát, például:

• egészségügyi ellátás igénybevételénél,
• óvodai és iskolai beiratkozásnál,
• banki ügyek intézésénél,
• hatósági iratok kézbesítésénél.

A pontos cím biztosítja, hogy a szolgáltatások és hatósági eljárások zavartalanul igénybe vehetők legyenek.

3. Mit tartalmaz egy települési cím?

A cím kötelező elemei jogszabályban rögzítettek. Ide tartozik:

• a település neve és irányítószáma,
• a közterület neve és típusa,
• a házszám,
• szükség szerint az épület, lépcsőház, szint és ajtó száma.

Egy cím akkor minősül „létrejöttnek”, ha minden szükséges adat szerepel a központi címregiszterben .

4. Hogyan állapítják meg a házszámot?

A házszámozás helyi szabályokon alapul, amelyeket önkormányzati rendelet rögzít. A rendszer célja, hogy:

• a számozás egységes legyen,
• az utca bejáratától vagy a településközponttól kifelé haladjon,
• kétoldalas utcáknál a páros–páratlan oldalak elkülönüljenek,
• egyoldalas vagy zsákutcákban a számsor folyamatosan növekedjen.

Az ingatlan osztása vagy egyesítése esetén a házszám kiegészülhet betűjellel (pl. 12/A), illetve összevonás esetén kötőjeles formát kaphat (pl. 14–16).

5. Mikor kerül sor a házszám módosítására?

A házszám módosítását a jegyző akkor rendeli el, ha a meglévő számozás:

• nem felel meg a rendeleti szabályoknak,
• megtévesztő vagy nem egyértelmű,
• érinti az ingatlanok tényleges használatát (pl. új bejárat kialakítása),
• vagy más hatósági nyilvántartásokban feltárt eltérés miatt szükséges.

A módosítás célja nem önmagában a kijavítás, hanem az, hogy a házszámozás egyértelmű, áttekinthető és a valós helyzetet tükröző legyen.

6. Milyen dokumentumokra lehet szükség a házszám megállapításához?

Az ingatlan jellegétől függően a következő iratokra lehet szükség:

• Osztatlan közös tulajdon esetén: használati megosztási megállapodás vagy tulajdonosi nyilatkozat.
• Társasházaknál: alapító okirat.
• Új vagy átépített ingatlanoknál: használatbavételi engedély, változási vázrajz, adásvételi szerződés, birtokbaadási jegyzőkönyv .

Összegzés

A házszám a települési cím egyik legfontosabb eleme. A pontosan bejegyzett cím biztosítja az ingatlan egyértelmű azonosíthatóságát és a lakók akadálytalan ügyintézését. Ahol eltérés mutatkozik, ott a cím rendezése szükséges, amelyet a jegyző hivatalos eljárásban végez el.

Mit tegyek, ha találtam valamit?

Ha elveszett tárgyat talál, azt nem tarthatja meg.

A törvény előírja, hogy haladéktalanul le kell adni a talált tárgyat:

• a találás helye szerinti önkormányzatnál (jegyzőnél), vagy
• rendőrségen, ha a tárgy
• személyes adatot tartalmaz (pl. okmány, bankkártya, telefon),
• veszélyes (pl. fegyver, vegyi anyag),
• vagy nagyobb értékű.

A megtaláló a leadáskor jegyzőkönyvet kap, amelyben rögzítik a tárgy leírását, a találás helyét és idejét.

Mi történik a leadott tárggyal?

A hatóság:

• átveszi és nyilvántartásba veszi a tárgyat,
• megőrzi biztonságosan,
• megpróbálja értesíteni a tulajdonost, ha beazonosítható,
• ha senki sem jelentkezik, a tárgyat egy évig megőrzi, majd
• a megtalálónak adhatja, vagy
• értékesítheti, ha a megtaláló nem kéri.

A tárgy értékesítése után a bevételt a hatóság letétként őrzi, és a tulajdonos vagy a megtaláló igényelheti.

A megtaláló jogai és kötelezettségei

A megtaláló:

• köteles haladéktalanul leadni a tárgyat,
• díjazásra (találói díjra) jogosult lehet, ha a tulajdonos előkerül,
• tulajdonossá válhat, ha 1 éven belül senki nem jelentkezik a tárgyért,
• a leadásról kapott jegyzőkönyvvel igazolhatja a jogszerű eljárását,
• nem használhatja a tárgyat a leadás előtt, és nem adhatja el.

Ha a megtaláló nem adja le a tárgyat, vagy eltulajdonítja, lopás vétségét követi el (Btk. 370. §).

A tulajdonos (elvesztő) jogai

A tulajdonos:

• a tárgyat visszakaphatja, ha bizonyítja, hogy az övé (pl. számlával, fényképpel, leírással, sorozatszámmal),
• ha a tárgyat már értékesítették, a bevétel összegét kaphatja meg,
• igényét legfeljebb 5 éven belül érvényesítheti,
• okmányok esetén (személyi, jogosítvány, útlevél stb.) az ügyintézést a kormányablak intézi, a megtalált okmányokat pedig nem adják vissza, hanem megsemmisítik.

Különleges esetek

Mennyi ideig őrzik meg a tárgyakat?

Jogszabályi háttér

• 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) – 5:54–5:64. § – A találás és tulajdonszerzés szabályai
• 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet – A talált dolgok kezelésének részletes eljárása
• 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet – A hatósági letétről, a zár alá vett és lefoglalt dolgok tárolásáról
• 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet – A talált személyazonosító igazolványok és más hivatalos okmányok kezelése
• Helyi önkormányzati rendeletek – A talált tárgyak átvételének, tárolásának és kiadásának részletes szabályai

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 2024. október 1. napjától hatályba lépett módosítása alapján 2025. május 1. napjáig minden közös képviselőnek (intézőbizottsági elnöknek) kötelezettsége nyilvántartásba vetetnie magát az illetékes földhivatalnál, mert 2025. május 2. napjától csakis így láthatja el a társasházi közösség ügyeinek intézését:

Thtv. 55/A. § (2) bekezdés: „A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – bejegyezte.”

Thtv. 64/A. §: „A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2025. május 1. napjáig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolja.”

Budaörs Város Ebrendészeti Telepe feladatát kizárólag Budaörs város közigazgatási területén látja el.

A telepről bővebben, címéről, elérhetőségeiről ide kattintva informálódhat.

A Budaörs közigazgatási területén lévő fákra vonatkozóan a kivágási szándékot minden esetben jelezni kell a Budaörsi Polgármesteri Hivatalnál:

közterületen álló fa

• kérelem alapján, csakis véglegessé vált hatósági engedély birtokában vágható ki
• a kivágott fát minden esetben pótolni kell, vagy a pótlást pénzben kell megváltani
• információk az eljárásról és kérelem-nyomtatvány ide kattintva érhető el

nem közterületen álló fa

• a tervezett kivágás előtt 5 nappal írásban kell bejelentést tenni
• a kivágott fát minden esetben pótolni kell, vagy a pótlást pénzben kell megváltani
• információk az eljárásról és bejelentő-nyomtatvány ide kattintva érhető el

Mi a teendő, ha az elektromos vezetéket veszélyezteti a nem közterületen álló növény?

A villamosművek, valamint a termelői, magán-, és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013 (I.22.) NGM rendelet alapján a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát érintik. A gallyazási tevékenységet a vegetációs időn kívül, október és március között célszerű elvégezni.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján a közszolgáltató a növények vegetációs idejétől függetlenül jogosult a gallyazási munkálatok elvégzésére, illetve elvégeztetésére, amennyiben ezt az ingatlan tulajdonosa nem vagy nem megfelelő mértékben teszi meg. A munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján tűrni köteles.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését. A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről.

Amennyiben a szomszédos ingatlanról átnövő növényzet a fenti súlyos zavarások valamelyikét okozza, a jegyző a veszélyhelyzet megszüntetésére kötelezheti az ingatlan használóját.

Információkat az eljárásról ide kattintva tekintheti meg.

Minden egyéb esetben bírósági eljárásban kötelezhető a szomszéd a zavarás megszüntetésére.

A közúti közlekedés rendjéről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 33. §-a szerint:

„33. § (1) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosa köteles

b) saját költségén elvégezni az ingatlanán lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosát a közút kezelője a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére felszólíthatja, a felszólítás eredménytelensége esetében a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - kötelezheti.”

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény az alábbiak szerint határozza meg az út fogalmát:

„47. § A törvény alkalmazásában:

7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.”

A fentiekre is tekintettel mindannyiunk érdeke és kötelezettsége gondoskodni a kerítésen túlnyúló növényi részek eltávolításáról.

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete Budaörs Város zöldfelületeinek és zöldterületeinek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 29/2004. (V.25.) számú rendeletének (a továbbiakban: zöldrendelet) 13.§ (1) bekezdése szerint:

„Lakosság által végzett növényültetésnél a 3. sz. mellékletben meghatározott telepítési távolságokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:

1. meglevő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető,
2. fő szabályként az utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető,
3. előnybe kell részesíteni az őshonos fafajokat,
4. figyelembe kell venni a fafaj sajátosságait, termőhellyel szembeni igényét,
5. sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat (pl beláthatóság, közúti űrszelvény, gyalogos közlekedés biztosítása).”

A zöldrendelet 14.§ (1) bekezdése szerint:

„A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek és a természetes személyek (tulajdonosok, bérlők, használók) kötelesek az ingatlanuk határvonalától az út szegélyig elhelyezkedő közterületek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás, parlagfű mentesítés, tisztántartás, cserjegondozás) elvégezni, vagy saját költségen elvégeztetni.” 

A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a károsító elleni védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget, melynek költségei a földhasználót terhelik, emellett növényvédelmi bírság kiszabására is sor kerül.

Információkat az eljárásról ide kattintva érhet el.

Parlagfű Bejelentő Rendszer: https://portal.nebih.gov.hu/-/parlagfu-bejelento-rendszer

Az eb tulajdonosa/tartója köteles bejelenteni:

• új eb beszerzését
• a korábban bejelentett adatokban bekövetkezett változást (az eb tartási helyének megváltoztatását, az eb elajándékozását, elpusztulását, illetve bármely, a korábban bejelentett adatokban bekövetkezett változást).

Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, 5.000 – 100.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

Információkat az eljárásról ide kattintva érhet el.

Amennyiben a település belterületén vaddisznó, őz, szarvas, róka, egyéb vad jelenik meg és veszélyt jelent, a rendőrségnek kell jelezni (https://www.police.hu/hu/ugyintezes/szerv/orszagos-rendor-fokapitanysag/pest-varmegyei-rendor-fokapitanysag/budaorsi).

A polgári jog szabályai szerint a tulajdonosnak – saját tulajdona védelmében – kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettsége áll fenn, ami ingatlanokat határoló kerítések „vadbiztossá” tételével oldható meg, így a vaddisznók, más vadak nem jutnak be az ingatlan területére.

A közvetlen környezetünkben megjelenő egerek, patkányok egészségügyi kockázatot jelentenek.

A hatályos jogszabályok alapján lakott területen az érintett ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles a rágcsálók elleni védekezésről gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a járási hivatal írja elő a védekezési kötelezettséget (https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/pest/megye/ugyfelszolgalat/erd-2030-2).