Birtokvédelmi ügyek

Birtokos: aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. Az eljárás során a kérelmezőnek azt kell bizonyítani, hogy birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták. Kérelemre induló eljárás, hivatalból megindítani nem lehet. A kérelem – a kötelező tartalmi elemekkel - formai kötöttség nélkül benyújtható. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

• A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékok.
• Képviselő eljárása esetén a képviselő meghatalmazása.

• A kérelmező adatai:
• név,
• lakcím (székhely),
• Az ellenérdekű fél (felek) adatai:
• név,
• lakcím (székhely),
• A birtokvitával érintett dolog megjelölése,
• A birtokháborítás időpontjának (folyamatos birtoksértés esetén a kezdeti időpontjának) megjelölése,
• A birtokháborítás tényének rövid ismertetése,
• A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem,
• Keltezés, aláírás

A kérelmet és mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a kérelmező a birtokvédelmet kéri.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve tehet írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát.

Az eljárási határidő –az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok figyelembevételével- 15 nap, amely a kérelem jegyzőhöz történő megérkezését követő napon kezdődik.

A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

6. Csatolandó mellékletek:

• a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékok,
• képviselő eljárása esetén a képviselő meghatalmazása,

7. Tájékoztatás:

• A kérelmet és mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a kérelmező a birtokvédelmet kéri.
• A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.
• A bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.
• Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve tehet írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát.
• Az eljárási határidő –az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok figyelembevételével- 15 nap, amely a kérelem jegyzőhöz történő megérkezését követő napon kezdődik.
• A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.
• Amennyiben elektronikus ügyintézés mellett dönt, úgy a kérelem elektronikusan (ügyfélkapun) isbenyújtható. Jogi képviselő, gazdasági társaság számára a kapcsolattartás elektronikus módja kötelező. (www.budaors.hu)